Az időzónás elszámolás - 2023.07.31.

A releváns olvasható szabályok:

• A HMKE rendszerek okosmérővel rendelkeznek.
• Az okosmérős fogyasztók 2024.01.01-től idősoros (időzónás) elszámolásúak lesznek. (A 2023.09.13-i Kormányrendelet szerint 2025.01.01-től.)
• Az idősoros elszámolás
  • nappali (6-17-ig),
  • csúcs (17-22-ig) és
  • völgyidőszakra (22-6-ig) tagolódik.
• 2024.01.01-től szerződött új HMKE rendszerek bruttó elszámolásúak lesznek. (A 2023.09.13-i Kormányrendelet szerint a 2023.09.07-e után benyújtott igények alapján megvalósított napelemes rendszerek esetében.)
• A HMKE a felhasználói berendezéssel szigetüzemben működhet -az ELMŰ Hálózati Kft műszaki feltételeivel és engedélyével.
• A szaldó elszámolás egységára: a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékára.
• A bruttó elszámolás egységára: 0 Ft/kWh (Valószínűleg ez min. 5 Ft+ÁFA lesz.)

Mindezek azt jelentik, hogy 2024.01.01-től (2023.09.07-e után benyújtott igények alapján megvalósított napelemes rendszerek esetében.):

• Az új HMKE rendszerek bruttó elszámolásba kerülnek és
  • az 1.8-as címen ~36 Ft/kWh áron (energiaár + RHD) veszik és
  • a 2.8-as címen 0 Ft/kWh áron (Valószínűleg ez min. 5 Ft+ÁFA lesz.) táplálnak fel a hálózatba.
• A meglévő HMKE rendszerek idősoros (időzónás) elszámolásba kerülnek, azaz más lesz az RHD
  • a nappali (6-17-ig),
  • a csúcs (17-22-ig) és
  • és a völgyidőszakban (22-6-ig).
• A szigetüzemű HMKE rendszerek -akkumulátorral- működhetnek az ELMŰ műszaki feltételeivel és engedélyével.

Az idősoros (időzónás) elszámolás azt jelenti, hogy más lesz az RHD a három időszakban. Mivel az okosmérővel meg lehet különböztetni az időszakokat, ezért ennek bevezetése viszonylag egyszerű. Az RHD változtatásával egy normál fogyasztó szokásait lehet befolyásolni annak érdekében, hogy az országos hálózat terhelésingadozása csökkenjen.

Az RHD olyan lesz, hogy a fogyasztónak érdemes legyen a drága időszakról az olcsó időszakra halasztani a fogyasztását. A villanyszámlában tehát -akinek egy mérője van, annak is- havonta három különböző fogyasztott kWh-t kell majd megfizetnie és a fizetendő energiaár+RHD is három különböző értéket fog mutatni.

Mi a helyzet a HMKE rendszerekkel?

Itt is érvényesek az előbb leírtak, azzal, hogy a betáplálás mérése is háromfelé tagolódik. A szaldó változtatásáról nincs szó, tehát marad az éves szaldó, de nyilván ezeket időszakonként (időzónánként) fogják elszámolni.

Egy HMKE rendszer a nappali időszakban termel energiát, tehát tetemes plusz kWh lesz a szaldó eredménye és nyilván a csúcs és völgyidőszakban hasonló mértékű minusz kWh fog felhalmozódni. Az elszámolásban tehát a nappli időszak összegzésénél (az RHD nélküli) negatív energiadíj, míg a csúcs és völgyidőszakban (egy-egy RHD-val terhelt) pozitív energiadíj fog szerepelni. Ezek pénzügyi összegzésével az eddigi éves 0 Ft-os szaldónk éves befizetővé válik! A mérték a fogyasztási szokásainktól fog függeni. Aki a termelését fogyasztással fogja terhelni, az jobban jár! Az akkumulátorok használata még az éves szaldó esetén is meggondolandó lesz!

Persze az alkalmazott RHD1, RHD2 és RHD3 értékeiről -e pillanatban még- fogalmunk sincs.

Nézzünk egy konkrét példát!

Itt egy olyan meglévő napelemes rendszer havi termelése és fogyasztása látható, mely az éves szaldóban egyensúlyban van, nem fizet be és nem kap vissza pénzt:

Ha bevezetik az időzónás elszámolást akkor a három időzónában (nappali, csúcs, völgyidőszak) külön-külön fogják az éves szaldót elszámolni. Ha időzónánként ábrázoljuk az év során a nappali többletet, valamint a csúcs- és völgyidőszaki hiányt, akkor a következő ábrát kapjuk erre a rendszerre:

Látható, hogy a zöld görbe az eredeti éves szaldó, ami nullára fut ki.

Az időzónás elszámoláskor a fogyasztó -a sárga görbe szerint- az év végén annyi plusszal fog rendelkezni, mint a csúcs- és völgyidőszaki mínuszok összege.

Ebben a helyzetben segítene az akkumulátor. A napsütötte időszakban -amit lehet- bele lehetne tölteni és a csúcsidőszakban teljesen ki lehetne sütni. Fontos, hogy nem csak a fogyasztást kell belőle fedezni, hanem teljesen ki kellene sütni, ezzel jelentős plussz energiát visszatáplálva azért, hogy az éves csúcsidőszaki szaldó is nullára fusson ki:

Ehhez mindössze egy 10 kWh-s akkura lenne szükség, de megmarad a völgyidőszaki mínusz, ami pontosan megegyezik a nappali időszaki plusszal.

Ha viszont 25 kWh-s akkut alkalmazunk, akkor mindegyik görbe a nullába fut ki:

Elméletileg el lehet tehát érni az időzónás szaldó esetén is a nullás éves villanyszámlát!

A csúcsidőszaki piros görbe töréspontja azon a napon van, amikor az akku töltési stratégiát át kell állítani, hogy most már ne a csúcs-, hanem a völgyidőszakban süssük ki az akkumulátort, és ott képezzünk tartalékot.